Dilemma

Két nézőpont csapott össze hétvégén...

Maradjon a fenyő vagy menjen a fenyő?

Érthető Gábor álláspontja, hiszen egy igazán megtermett példány sorsáról kell dönteni. Az ember sajnálja kivágni, ráadásul nem kis feladat! De bármennyire is próbálom maradásra bírni, semmiképp sem sikerül beillesztenem őt a kert ezen részébe. (A fenyőkkel egyébként is igyekszem óvatosságra inteni az embereket. Előszeretettel ültetik, végül a lehető legrosszabbul sül el a dolog...)

Első körben nézzük az arányokat! Van egy helyes kis tavunk, amely ugyan felújításra szorul, de a növényállomány és a tó méretének kontrasztja nagyon diszharmonikussá teszi a képet. Ráadásul a növényállomány sem valami sikeresen lett megválasztva, hiszen a tavat teljesen beborítják és nem egy ekkora tóhoz lettek méretezve. Erre ráerősít az a tény, hogy a fenyőnk mellett van közvetlenül egy szomorú eperfa és egy szomorú kecskefűz.

Sajnos, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy kis tavunk közvetlenül a szomszéd tömör sárga házfalára épült, amely éppúgy megoldást kíván. Talán ezzel még megbarátkozhatunk jó növénytársítással, de a formák és az arányok szinkronizációja szinte lehetetlen jelen esetben.

Másfelől a fenyő még nőni fog, amely széltében-hosszában tovább torzítja a képet. Egyrészt a tó és a növényzet viszonyát érinti, másrészt a kert pont azon részére esik, amely a nappaliból kinézve a látószöget is elzárja. Pár év és a teraszajtón kinézve már csak egy hatalmas zöld tömegben 'gyönyörködhetünk'.

A beültetés a kivitelezés másik negatívuma. Sikerült a környék összes agresszíven terjedő növényét a kertbe telepíteni...